Tükörkép

Kiskoromban láttam a tükörképemet,
láttam, ha sír, s láttam, ha nevet.
Kiskoromban végig ott volt előttem,
a lány, akit mostanra kinőttem.
A szobám faláról mosolyogva nézett rám,
akkor még boldog volt; ezt is látom már.

Kiskoromban kitárult előttem a világ,
nem féltem a veszélytől; tudtam, hogy rám talált.
Az a tükör régen a barátom volt,
még akkor is, ha mindenért engem okolt.
Kiskoromban a tükröt, mindennap megnéztem,
s a tükörképemnek, mindennap meséltem.

Eltelt pár év, de a tükör megmaradt,
a falamon lóg, mint valami díszdarab.
Ma már nem nézem meg, s nem a barátom,
Bár próbálkozott, hogy újra rám találjon.
De az idő lejárt, a tükör már csak álca,
Olyan mint a farkas, és a két róka tánca.

Mindennap este, mikor a tükörhöz lépek,
száz arc néz vissza rám; de nem az egyémek.
Mindennap, este, a tükör mást mutat,
van hogy bilincset ad; s van, hogy szárnyakat.
Az élet körforgásában, halványult a képe,
valami világosat mutat, ami a szépség jelképe.
De minden este tudom, újra átvert engem,
senki sincs ki higgyen, vagy bízzon bennem.

Ma este újra, a tükörhöz lépek,
de ő nem tudja mit akarok; mindennap, mit érzek.
Ma este a tükör, halványan mosolyog,
hazudik, tudom, én is itt vagyok.
A mosoly mögött démonok néznek vissza rám,
de a tükör nem tudja; ő csak a mosolyomra vár.
Lendítem az öklöm; akarva vagy akaratlan,
vér folyik le róla, gyászos hamu katlan.
A darabkáim egyesével szóródnak szét a padlón,
Véres és szomorú az üveg, akár a fényképtablón.

Elátkoztam a világot, a tükör ezer darabra hullik szét,
letérdelek, a törött darabban, zord alakom int felém.
Kín és hatalomvágy, hisz uralja a lelkemet,
az eltorzult képben lévő, eltorzult ismeret.
Nem látom többé magam, csak egy-egy darabot,
Nincs világ, s a remény is, rég eltűnt a radaron.

Szende lélek lapul, megbújik a tükör mögött,
a tükörképem volt az, ki az üveg mögé lökött.
Tükörképem rabjaként, a darabokat felszedem,
a darabokat dobozba, a dobozt polcra helyezem.
Tükörképem rabjaként, még mindig emlékszem,
Tükörben a torz leányt, s torz szívét néztem.
Néha a polcról, a dobozt levéve,
Tükörképem rabjaként, a tükörben élve.