Hunyd le a szemed, és megmutatok egy másik világot. Kapcsold ki az elméd, ne törődj a külvilágban történő, zavaró tényezőkkel. Megfogom a kezed, és elvezetlek erről a helyről.Nézz körül, s látni fogod a megannyi virágot, ami körbevesz. Érzed az illatokat, a jácint, a liliom és a frissen nyílt rózsa aromája megtölti az szervidet. Madarak csiripelnek, meztelen talpadat csiklandozzák a még harmatos fűszálak, miközben a végtelenbe elnyúló réten állsz. De az időjárás egy másodperc alatt megváltozik. Érzed? Már vízi lángok ölelik körül a tested, előtted korallsziget magasodik. Körülötted a legkülönfélébb halak úszkálnak, kíváncsian méregetik a tested, s próbálnak rájönni, ki lehetsz. A nap sugarai megtörnek a felszínen, csillogást hozva a mélybe, s bár már fogy a levegőd, mégsem buksz fel, mert még csodálni akarod az eléd táruló látványt. A következő pillanatban már együtt lebegünk az űrben, csak a hajónkban létezik még a gravitáció fogalma. A közeli bolygók innen mind hatalmasnak látszanak, felületük sárgás, s amikor visszanézel a földre, hatalmas kékség tárul eléd. De nem nézheted soká, mert ezután erdőbe jutunk, majd egy száz éves kastélyban harcolunk az ellenséggel. Nem is veszed észre, de már minden helyet bejártál, s ezernyi próbát kiálltál, most mégis tanácstalan vagy. De újra megfogom a kezed, s tovább vezetlek az úton, melynek kacskaringós ösvényei messzi tájakra visznek, s bár mindez csodálatos, néha mégis letérünk az útról, hogy más kalandot keressünk. Minden könyvvel, minden történettel, filmmel, mindennek közelebb kerülünk egy olyan világhoz, ahol még sohasem jártunk. Ebben a blogban megannyi történetet olvashatsz, mind tőlem, mind más írók tollaiból, hogy ezekkel újabb, s újabb varázslatokat, s valóságokat fedjek fel előtted. Leírom, hogy egy könyv miért tetszett, s hogy milyen világba repített el, amit volt szerencsém megismerni. Megmutatom, hogy az én képzeletemben milyen hegyeken-völgyeken keresztül vándoroltam, s hogy közben mennyi csodát fedeztem fel. Elmesélem, hogy milyen érzés volt megnézni egy olyan filmet, ami közelebb hozott engem valami valódihoz, egy olyan dologhoz, amiről eddig még sohasem tudtam.
Azok, akik mindezeket a dolgokat nem élik meg, s nem fedezik fel a sok új világot, csupán egy életet élnek meg. Azok viszont, akik ezt mind ismerik, s felfedezték, több ezret...
Szösszenetek a blogból:
Könyvajánlás:
"A borítója megigézett, a fülszöveg elvarázsolt, a történettel pedig szerelembe estem"
"Olyan humort vinni a könyvbe, ami keveri a régimódit és a fiatalosat, a lovagit és a hétköznapit, nem sokat találni, de ha ehhez a szerző hozzávarázsolja a pimasz varázslólányt, akkor végeredményül egy letehetetlen regényt fogunk kapni. Na, meg egy önálló életre kelt könyvet."
Történeteimből:
"-Hát, te tudod. - rántja meg a vállát, majd ismét a firkálmányára koncentrál. Nézem egy darabig, ahogy a rajz körvonalait húzogatja, majd a pad mellé dobom a táskám.
- Nem. - sóhajtom, majd levágom magam a mellette lévő székbe. Csak Mr. Daily lehet olyan őrült, hogy egymás mellé ültessen minket. - Nem tudom."
"Egy darabig nézem a kezemben tartogatott, lila folyadékot, miközben fontolgatom az elhangzottakat. Szükségem van arra a pénzre, de semmi esetben sem leszek kiszolgáltatott. A pro és kontra érvek itt nem sokat érnek, így az ösztöneimre hagyatkozom. Felnézek a bosszantóan gyönyörű, égszínkék szempárba, majd a fiúra öntöm a pohár tartalmát. Nem rökönyödik meg, a szemembe nézve várja a válaszom. A pultnak dőlök, fejemet a plafon felé fordítom, és fel sem fogom, mekkora őrültséget követek el, de megszólalok: - Mondd a feltételeket.""Az ágyamra telepszik le, de már rá sem szólok. Inkább leülök a laptopom elé, csakhogy a matekkönyvem ijesztő sebességgel a földön landol. A fiúra nézek. Fekete tincsei közül, félmosollyal néz rám.
- Nem akarom hogy tanulj. - mondja. Megforgatom a szemem, majd a könyv után nyúlok, ám az a szoba sarkába sprintel. Fújtatva felállok a székről.
- Utállak téged, meg minden idióta képességedet! - mondom, majd az ágyra esek, egész véletlenül pont mellé."
